Miért figyelmeztetnek a légitársaságok a lítium-ion akkumulátorok veszélyeire?

Ben Wodecki sokat utazik világszerte, és jó ismeri a légitársaságok személyzetének munkáját.

Azonban amikor júniusban Las Vegasba repült, a technológiai újságíró olyasmit látott, amit korábban soha: a legénység tagjai aggódó tekintettel siettek a repülőgép hátsó részébe.

„Látszott a szemükben a félelem. Komorak voltak. Ez több volt annál, mint hogy valaki beteg volt. Valami olyasmi volt, ami hatással volt rájuk.”

Ahogy füst gomolygott, majd a gép hátuljából bajba jutott utasok bukkantak elő, egyértelművé vált, mi történt. Egy utas repülés közben külső akkut használt, ami túlmelegedett, majd kigyulladt és az egyik ülés is lángra kapott.

Wodecki szerint a személyzet egy vízzel teli tartályba dobta a készüléket. A gép ezután „gyorsan és agresszívan” landolt a Las Vegas-i Harry Reid nemzetközi repülőtéren, ahol a kifutópályán tűzoltók fogadták – részletezte.

Drámai véget ért egy rutinszerű repülés – és ez jól mutatja, miért hallanak a légiutasok egyre gyakrabban egyre nyomatékosabb figyelmeztetéseket az akkumulátoros eszközök, különösen a lítium-ion akkumulátorok veszélyeiről a fedélzeten.

Ilyen például a figyelmeztetés, hogy az utasok ne próbálják visszaszerezni az ülésbe vagy az ülések közé becsúszott készülékeket, illetve a kérés, hogy lítiumion-akkumulátoros eszközöket ne helyezzenek a feladott poggyászba.

Jonathan Nicholson, az Egyesült Királyság Polgári Légiközlekedési Hatóságának (CAA) munkatársa szerint a légiközlekedési ágazat számára a lítium-ion akkumulátorok „ha nem is az első számú, de már jó néhány éve a három legnagyobb kockázat közé tartoznak”.

Egy nemrégiben készült amerikai tanulmány szerint az iparágat hetente két lítium-ion akkumulátorokkal kapcsolatos incidens éri világszerte – tette hozzá. Ilyen amikor az utasok későn jönnek rá, hogy egy eszközt a poggyászukban felejtettek, vagy amikor az eszköz füstölni kezd vagy lángra kap a repülőtéren vagy a fedélzeten.

De még extrémebb következmények is előfordulnak. 2025 januárjában egy Air Busan repülőgép megsemmisült a dél-koreai Kimhe repülőterének kifutópályáján, a nyomozók pedig arra a következtetésre jutottak, hogy egy, a repülőgép utasterében, az ülések felett található csomagtartóban felejtett külső akku volt a felelős.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) globális kampányt indított a lítium-akkumulátorokkal való biztonságos utazás témájában.

Nicholson szerint nem maga a repülés teszi veszélyessé a lítium-ion technológiát. Csak éppen „sokkal nehezebb megbirkózni vele 10 000 méteres magasságban egy repülőgép fedélzetén” – fejtette ki.

A lítium-ion akkumulátorokkal kapcsolatos balesetek előfordulásának oka az utasok, a járatok és az eszközök számának növekedése, mondta Nicholson.

Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) szerint az akkumulátorok biztonsága prioritás. Adataik „továbbra is a megerősített incidensek számának növekedését mutatják”.

A július 15-én lezárult évben 51 igazolt incidens történt.

Pierre Kubiak, a brit Országos Fizikai Laboratórium akkumulátortechnológiára szakosodott vezető mérnöke hozzátette, hogy bár az utasoknál gyakran vannak külső akkumulátorok, tabletek és laptopok, az okosórák, az okosszemüvegek és vapek is egyre gyakoribbá váltak.

„Nem maga lítium ég, hanem inkább a szerves anyagok és a műanyagok” – mutatott rá. „A lényeg az, hogy nagyon-nagyon gyorsan felforrósodik. Úgy értem, több mint 700-1000 fokra szupergyorsan.”

A lítium-ion akkumulátorok veszélyei igazán a körülbelül egy évtizeddel ezelőtt törtek be a köztudatba, telefonokhoz kapcsolódó tűzesetek révén.

Kubiak szerint ezek az esetek tervezési hibákra voltak visszavezethetők, a gyártók azonban azóta kezelték az ezzel kapcsolatos aggályokat. Hozzátette, hogy Dél-Korea ezen a területen élenjár.

Nehéz azonban megfékezni az olcsón előállított kelet-ázsiai akkumulátorok, valamint a megkérdőjelezhető minőségellenőrzéssel rendelkező vape-ek és más, energiával működő eszközök elterjedését.

„Az ár minden” – mondta. Ráadásul – tette hozzá – az utasok is gyakran hozzájárulnak a problémához azzal, hogy nem megfelelő kábeleket használnak és nem vigyáznak az eszközökre.

Így a légitársaságoknak nincs más választásuk, mint újra és újra figyelmeztetni az utasokat és olyan bevált módszereket alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a személyzet gyorsan tud reagálni az incidensekre.

A CAA munkatársa, Nicholson szerint „a legfontosabb, hogy vízbe tegyük és lehűtsük”, bár egyes légitársaságok speciális tárolóeszközöket használnak. De ezért elengedhetetlen, hogy az eszközöket a fedélzeten magunknál tartsuk és ne a fej feletti rekeszekben. Semmiképp sem pakoljuk őket feladott poggyászba.

Az utazók láthatóan jól viselik a figyelmeztetéseket és a korlátozásokat, tette hozzá. A legnagyobb probléma az, hogy gyakran egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hány eszközben van lítium-ion akkumulátor.

Kubiak hozzáette, hogy jelenleg nincs olyan gazdaságosan alkalmazható alternatíva, amely kiválthatná a lítiumion-technológiát. A technológiai és a személyi elektronikai ipar jelentős összegeket fektetett ebbe.

Az egyik alternatíva a nátrium-ion akkumulátorok, de ez a technológia jelenleg kétszer annyiba kerül a fogyasztók számára, mint a lítiumos eszközök, mondta Kubiak. „Ez nem csupán egy technikai megoldás: egy társadalmi megoldás is, amelyet meg kell valósítanunk.”

Javaslata szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a meglévő technológia védelmére. „Nem feltétlenül akarjuk, hogy minden repülőgépről kitiltsák a külső akkumulátorokat.”

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó