Óriási lakomák borzolják a radikális baloldal kedélyét Franciaországban

- Szerző, Hugh Schofield
- Pozíció, Párizsi tudósító
- Publikálva
Háromezer-ötszáz éhes elzászi ül körbe felvágottakkal megrakott tálakat, és időről időre kórusban felkurjantanak.
Nem, ez nem a rendőrkutyák éves találkozója, hanem a legújabb vacsorajelenség ami végigsöpör a francia vidéken.
Colmar, a félfavázas középkori belvárosáról híres település egy májusi hétvégén adott otthont az úgynevezett „banquets géants" vagy „hatalmas lakomák" egyikének, amelyek népszerűsége az országban hirtelen kiélezett politikai kérdéssé vált.
A Le Canon Français (Francia Ágyú) nevű cég által 2021 óta szervezett lakomák egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek – 81 euróért (kb. 29 ezer forintért) négyfogásos helyi ínyencségekből álló menüt, korlátlan borfogyasztást és többórás közös énekléssel kísért együttlétet kínálnak.
De nem mindenki fogadta őket lelkesen. A La France Insoumise (LFI – Engedetlen Franciaország) radikális baloldali párt szerint a lakomáknak van egy sötét oldala.
Az LFI állítása szerint bizonyítékai vannak a vacsorákon történő rasszista kántálásról, és bevándorló alkalmazottak sértegetéséről. Mivel az étlapon rendszeresen szerepel sertéshús, szerintük a lakomákat szándékosan úgy tervezték, hogy kizárják a muszlimokat és a vegetáriánusokat.
Az LFI továbbá az ultrakonzervatív vállakozó, Pierre-Edouard Stérin pénzügyi részvételét is egy rejtett, mögöttes szándék bizonyítékának, és a radikális jobboldal agendája előremozdításának értelmezte.
A milliárdos Stérin, az élményajándék-utalvány szektorban alapozta meg a vagyonát létrehozott egy olyan jobboldali kutatóközpontot. A szervezet a bevándorlás visszaszorítását, az abortusz megszüntetését és Franciaország keresztény örökségének hangsúlyozását szorgalmazza, amit Franciaországban sokan nacionalistának és kirekesztőnek tartanak.

„Ha jóhiszeműek lennének, akkor a Le Canon Français-nak nem lett volna szabad elfogadnia Stérint befektetőként. De megtették – elfogadták a pénzét" – mondta Emma Fourreau, az LFI európai parlamenti képviselője.
„És ez azért van, mert ugyanahhoz a politikai ökoszisztémához tartoznak, amelynek célja, hogy hatalomra jutassa a szélsőjobboldalt."
A colmari lakomán, amelyet egy nagy, hangárszerű teremben tartottak a város szélén, ezeket a vádakat egy kézlegyintéssel elutasították.
A vendégek hosszú asztaloknál ültek, ünnepi hangulatban, mindkét oldalon ötvenen. Sok férfi a Canon Français egyfajta egyenruhájának számító svájcisapkát és nadrágtartót viselt. Néhány nő hagyományos elzászi viseletben volt.
A szervezők rövid beszédben emlékeztették a vendégeket a „szabályzatra", amely tiszteletteljes és illedelmes viselkedésre kötelezi őket, majd kezdetét vette a mulatság. A felszolgálók savanyú káposztás hústálakat, majd elzászi sajtokat és a hagyományos kuglóf desszertet hoztak. Egész este folyt a bor.
Időről időre az ünneplők letették a villát, és közös éneklésbe kezdtek. Michel Delpech és Joe Dassin előadók régi slágerei nagy kedvencek. Ezek egy korábbi generáció dalai, de a résztvevők – akik úgy tűnt, főként húszas és harmincas éveikben jártak – fejből tudták őket.
„Négy dologért jövünk: hangulat, barátok, alkohol és étel" – mondta egy fiatal férfi, amit újra és újra visszhangoztak mások is. Senki nem akart a politikáról beszélni, legfeljebb annyit mondtak, hogy szerintük az egész vita eltúlzott.
„Nem volt itt semmi probléma, aztán Stérin részvényes lett, és ez ürügyet adott az LFI-nek, hogy támadjon. Ne feledjük, jövőre választások" – vélekedett Quentin, aki Besançonból érkezett
A colmari tömeg túlnyomórészt – de nem kizárólag – fehér volt, és sokan azt mondták, örülnek, hogy hagyományos módon ünnepelhetnek a barátaikkal. A BBC azonban nem tapasztalt olyan viselkedést, és nem hallott olyan megnyilvánulást, ami sértőnek minősülhetne.
A Le Canon Français két vállalkozó – Pierre-Alexandre de Boisse és Géraud de la Tour – ötlete, akik a koronavírus-járvány idején kezdtek bort árulni az interneten, hogy segítsenek egy nehéz helyzetbe került borász barátjuknak. Ezután rendezvények szervezésébe kezdtek, hogy pénzt gyűjtsenek örökségvédelmi projektekre – és ennek sikere vezetett a lakomákhoz.

De Boisse szerint ők csupán a nagy létszámú, jó helyi ételeket kínáló közös étkezés régi francia hagyományát élesztik újjá, ami a középkorig nyúlik vissza. A monarchia eltörléséhez vezető francia forradalom után megjelentek az új rendszer érkezését jelképező úgynevezett „banquets républicains-ek", és egészen a közelmúltig minden falunak megvolt az éves „banquet populaire-je" – egyfajta össznépi lakoma.
„Manapság az emberek túl sok időt töltenek egyedül, otthon, a közösségi médián. Elvesztették azt a szokást, hogy együtt legyenek és beszélgessenek. A legnagyobb örömet az okozza számunkra, amikor látjuk, hogy az ügyvéd a pék mellett ül, és beszélgetnek" – mondta de Boisse.
A radikális baloldal vádjai egyértelműen felbosszantották de Boisse-t, aki tartja, hogy ezek alaptalanok.
„Természetesen nem tudjuk minden résztvevő gondolatait ellenőrizni. És időnként lehet, hogy valaki részegen butaságot mond. De a szabályaink világosak, és rögzítve vannak a szabályzatban, amelyet mindenki elfogad, amikor jegyet vásárol" – tette hozzá.
Szerinte az LFI állítása, hogy csak sertéshúst szolgálnak fel, téves: ez gyakori, mert a felvágottak a francia vidéki hagyomány részét képezik, de nem kizárólagos. Mérges azokra az állításokra is, amelyek szerint egy lakomán náci karlendítést láttak. „Beszéltem az illetővel, és azt mondta, a vád teljes képtelenség" – állította.
Magát elszegényedett, arisztokrata származású katolikusként és vállalkozóként jellemezve azt mondta, mind az erkölcsi elvei, mind az üzleti érzéke ellen menne, ha bizonyos embereket kizárna a lakomákról. Ami Stérint illeti, soha nem találkozott a befektetővel, aki „pusztán azért vásárolt 30%-os részesedést, mert látta, hogy nagyon nyereségesek vagyunk".

Fourreau, az LFI politikusa szerint a lakomák „ a múltat idézik" és „karikatúrák".
„Nem képviselik a modern Franciaországot, amely a sokszínűségétől gazdag."
A pártja megpróbálja rávenni a helyi hatóságokat, hogy állítsák le a lakomákat, és a breton Quimper városában sikerrel is jártak.
Caenben, ahol áprilisban rendeztek lakomát, a rendőrség előzetes vizsgálatot folytat a résztvevők által elkövetett, feltételezett faji uszítás ügyében.
De Boisse nem tagadja, hogy vendégei közül sokan – akár a többség – valószínűleg jobboldaliak vagy szélsőjobboldaliak. „De nézzék meg a választásokat. Így szavaz egyre több ember vidéken" – mondta.
„Nézzék, munkahelyeket teremtek, örömöt szerzek azoknak, akik eljönnek a lakomákra. Rendben, ezeknek a politikusoknak nem tetszik a befektető, nem tetszenek a lakomák résztvevői, nem tetszik a nevem – de miért kell támadniuk?
Miért nem hagynak minket egyszerűen békén?"
Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.
Szerkesztette: Paulikovics Zsófia